2010. június 18., péntek

1.fejezet-Új diákok egy unalmas iskolában





(Bocsi de nincs le bétázva...nem érem el:S)

-Bella,drágám.Ébresztő,elfogsz késni a suliból.-ébresztett reggel Lucy néni.Párat forgolódtam az ágyban,mikor újra kopogtak az ajtón.-Bella,ébredj.Elakarsz késni?
-Fent vagyok.-mondtam mire lerúgtam magamról a takarót és felültem az ágyba.Ránéztem az órámra ami 7:02-őt mutatott.Kipattantam az ágyból és elindultam a saját fürdőmbe.Hát igen,saját fürdő.Mindenem megvan amit csak egy tini kíván.De nekem ezek semmit sem érnek.Az anyukám meghalt mikor születtem,így apuval élek egy fedél alatt.Alig van itthon,de a nagymamám helyette is vigyáz rám.Megengedtem magamnak a zuhanyt,levettem a méregdrága pizsamámat,majd beléptem a zuhanykabinba.A víz pont jó volt.Az izmaimat ellazította a meleg víz és egyben alig éreztem a végtagjaimat.Mikor megelégeltem a reggeli fürdőzést,kiszálltam,megtörölköztem majd betekertem magam vele.Megmostam a fogamat majd elindultam a szobám felé,hogy felvegyem a mai napi ruhát.Egy kék,pánt nélküli top-nál döntöttem aminek a tetején flitter volt.Hozzá egy kékesfekete farmert amihez felvettem egy rózsaszín övet és egy nyakláncomat.Fülbevalónak egy rózsaszín köveset választottam amihez egy ugyanolyan gyűrűt csak az nem rózsaszín,hanem fehér színben pompázott.Előkotortam az ékszeres dobozomból azt a karkötőt amit a Lucy nénitől kaptam-ami elvileg az ő mamájáé volt és ugyan abban a dobozban találta amiben én tartom,egy darab levéllel.-A farmerom zsebébe beleraktam a rózsaszín iphone-omat.Felkaptam a lila converse oldaltáskámat,majd indultam le a konyhába,bekapni valami reggelelit.Mikor leértem ledobtam a kanapéra a táskámat majd bementem a konyhába ahol nagyi várt egy rántottával és egy bögre teával.
-A reggeli tálalva kicsim.
-Hmm,nyami.Köszi mami.
-Szívesen.Csak megjegyezném.-kérdőn néztem rá-Nagyon csini vagy,ma is.
-Köszi mami.-pirultam el miközben leültem a székre.Elkezdtem enni a reggelimet miközben Lucy néni velem szembe leült a székre és elkezdte enni a reggelijét.Mikor megettem,megfogtam a bögrémet és a már langyos teámat megittam.Felálltam a székről,megfogtam a tányéromat és a bögrémet,s beraktam a mosogatóba.Ránéztem a fali órára ami 7:34-et mutatott.
-Jaj elfogok késni!-mondtam miközben odamentem mamihoz.
-Szia mama.-mondtam és adtam egy puszit az arcára.
-Szia drágám,jó tanulást.
-Az sosem jó.-mondtam majd rákacsintottam.Berohantam a nappaliba a táskámért,megnéztem,hogy benne van-e a kocsikulcsom majd rohantam felvenni a fekete magas sarkú csizmámat.Kinyitottam az ajtót majd kiléptem rajta.Becsuktam magam után majd meg fordultam és egy kék szempárral találtam szembe magam.
-Jézusom,a frászt hozod rám Alec.
-Sajnálom,hölgyem.Újraélesztés kér?-mosolygott rám,miközben elindultunk a kocsi felé.
-Köszönöm de majd legközelebb.-s én is rá mosolyogtam kedvenc testőrömre.Hát igen Alec a testőröm.Még csak 17 éves de akkor is.Elég furcsán néz ki,mivel nagyon fehér a bőre,kemény és hideg.De ettől függően nagyon jó barátok vagyunk.Már nem engedek senkit magamhoz a testőrök közül csak is Alece-et.Hát igen,kellenek a testőrök,apa szerint.Azt szokta mondani,hogy nekünk akik jó módban élünk vigyázni kell,mert könnyű célponttá válhatunk rablók vagy gyilkosok esetén.Sokat vitatkoztam vele,hogy nekem nem kell egy testőr aki éjjel-nappal mellettem van még az iskolában is.Ekkor apa kitalálta,hogy szerez nekem egy ugyanolyan korút mint én.Csak azt nem értem,hogy hogy szabad egy 17 éves fiúnak ezt a szakmát választania mikor még el sem érte a 18.életévét.
-Bella,hahó.Elfogsz késni.Magadnál vagy?Jesszusom kómába esett.-s lehetett hallani a hangján,hogy mosolyog.Megráztam a fejemet,hogy kitisztuljon majd ránéztem Alec-re.
-Ő,jól vagyok.Csak egy kicsit elgondolkoztam.
-Hát nekem is úgy tűnt,hogy nagyon gondolkozol.De most ad ide a kocsikulcsot vagy elkésünk a suliból.
-Ő egy pillanat.-mondtam majd elkezdtem a táskámba kutatni.Rögtön megtaláltam majd átnyújtottam Alec-nek.Beszálltam az anyós ülésre,Alec pedig a kormány mögé.Ahogy becsukta az ajtót már indította is a kocsit.Legalább 200km/h-val ment,de engem nem zavart mivel szeretem a gyorsaságot.Ránéztem Alec-re és észrevettem,hogy valamit akar mondani,de nem tudja,hogy kezdje el,így rákérdeztem.
-Mi a baj?-Alec rám nézett majd bocsánat kérően rám mosolygott.
-Bella,van valami amit el kell mondjak.
-Hát akkor mond.
-Bella,nekem el kell menjek egy kis időre.-Csak bambultam rá.
-Tessék?És addig én kivel leszek?Mit fogok egyedül csinálni nélküled?És mennyi időre mész el?
-Hát Charlie-nak szólunk,hogy béreljen fel egy újabb tini testőrt.És csak kb.3 hónapra megyek el.
-És hova?
-Olaszországba.
-Ohh,értem.De ma még velem maradsz ügye?-kérdeztem reménykedve.
-Persze,ma még maradok.-mondta egy nagy vigyorral az arcán.
-Akkor jó.-mosolyogtam én is rá.Ekkor fordult be Alec az iskola parkolójába.Leparkoltunk a megszokott helyre,s észrevettem,hogy egy méreg drága autó van mellettünk,név szerint egy szürke Volvó.Hát persze,ma új diákok jönnek.Mindenki erről beszélt a múlt héten.Kiszálltunk a kocsiból majd Alec becsukta azt.Találkoztunk a kocsim hátuljánál,ahol a kezemet nyújtottam a kocsi kulcsért.Alec nem vette a lapot ezért magyarázkodni kezdtem.
-Alec a kocsikulcsot kérem szépen.-ő csak megrázta a fejét majd hátrálni kezdett miközben a kulcsot össze-vissza lengette.
-Alec,a kocsikulcsomat.
-Nem Bella baba.
-Alec!-néztem rá szúrósan.Erre mindenki felénk nézett aki a parkolóban volt,még az új diákok közül is egy fekete hajú lány.Ahogy ránéztem az arcára,rögtön feltűnt,hogy vele valami nagyon nincs rendben.Nagyon fehér bőre volt mint Alec-nek,csak a szeme volt arany színű,ahogy a testvéreinek is.A tekintetem egy bronz barna hajú fiúra tévedt.Egymás szemeiben néztünk,de ekkor Alec kiszakított a gondolataimból.
-Ha kell Bella baba akkor vedd el.
-Ne hívj Bella babának,mert nem szeretem ha így hívsz Alec Volturi!-Erre az összes új diák ránézett a legjobb testőrömre,s a szemükből kíváncsiságot és értetlenséget véltem felfedezni.
-Rendben Bella baba.-kuncogott fel.Erre a jobb oldalamon valaki felnevetett.Oda néztem,hogy ki lehet,az mire egy nagy mackó szerű fiúval találtam szembe magamat.Próbálta elfojtani a nevetését-megjegyzem kevés sikerrel-de ahogy ránéztem,abbahagyta és elkezdett vizslatni.Az egész testemet megnézte,mire én elpirultam.Ő csak rám kacsintott,de ránézett a már mellettem álló Alecre.Gyilkos pillantásokat küldött felé,de ahogy láttam Alec is azt teszi csak ő az egész családra.Kihasználva ezt a pillanatot kivetem a kezéből a kocsikulcsot,s ekkor megszólalt a csengő.Alec ránézett a már kezemben lévő kulcsra majd a szemembe nézett.Én csak mosolyogtam a reakcióján miközben kinyitottam a táskámat majd beledobtam a kulcsot.Ránéztem Alec-re és megfordítottam az iskola bejárata felé és elkezdtem tolni.
-Ha miattad elkésem a suliból,és beírnak nekem akkor te mondod meg apámnak,hogy a te hibád.Megértetted?-mosolyogtam pimaszul rá.
-Igen is hölgyem.-mondta miközben a kezével egy katonás mozdulatot tett.
-Na ez a beszéd testőr.-röhögtem el magamat.Vissza néztem a családra akik még mindig ugyanúgy álltak lefagyva és minket nézve.Én megálltam majd hozzájuk fordultam.
-Szerintem nektek is órára kéne mennetek,mivel nem lenne a legjobb ha már elkésnétek az első napotokon.Nem illik.-dorgáltam meg őket miközben nevettem.Alec megfordított s hallottam,hogy valamit morgott az orra alatt.
-Bella indulj befele.Elkésünk.
-Na de Alec.Ne legyél ilyen tuskó.És mit morogsz itt?Nem vagy te állat.-röhögtem fel miközben megint a hátam mögött hallottam az öblös nevetést.Hátra néztem és láttam ahogy ők is elindulnak a bejárat felé,ahol összetalálkoztunk Vanessa-val.
-Szia-köszöntem neki mire felém fordult.
-Szia.-mondta és lehetett rajta látni,hogy nincs jól.
-Mi a baj?
-Nagyon rosszul vagyok így értem jön apu,mert nem enged ilyen állapotban vezetni.
-Értem,azért vigyázz magadra és jobbulást.
-Köszi,azért remélem hamar meggyógyulok.
-Azt én is remélem.-mondtam majd megöleltem.Ő is visszaölelt majd rohant is a parkolóba mert az apja megérkezett.Én ránéztem Alec-re és rámosolyogtam.
-Na mi lesz?Nem megyünk órára?Apától nagy seggberúgást fogsz kapni ha elkések.
-Milyen vicces kedvében van valaki.-mondta Alec,s elkezdett a tanterem felé tolni.
-Igen?Ki?-kérdeztem és mosolyogva körbenéztem.Betolt a matek terembe ahova ő is követett.Hát igen,Alec is oda jött mivel a matekon és az angolon két osztályt vonnak össze.A 9. a 10.-esel és a 11. a 12.-kel.Én 11.-es vagyok,Alec pedig 12.-es,ezért két órát együtt töltünk.Mindenki minket nézett-szokásosan-de ekkor bejött a négyből,két új diák.A nagy mackó-aki megint engem nézett-és a kis kobold szerű lány.Alec és én leültünk a szokásos helyünkre-ami nem egymás mellett volt,mivel én egyedül ültem,de Alec mellett ott volt Jessica-és elővettem a tankönyvemet és a füzetemet.Ekkor bejött a tanár és észrevette a két új diákot.
-Á jó napot.Engem Mr.Varner-nek hívnak.Önök biztosan a Cullen gyerekek.Bemutatkoznának az osztálynak?
-Persze-válaszolta a kis kobold majd oda ment a tábla elé.
-Sziasztok.Az én nevem Alice Cullen.Most költöztünk ide a családommal.Engem és a testvéreimet örökbe fogadtak gyerek korunkban.Hát azt hiszem ennyi.-nézett kiskutya szemekkel a tanárra.
-Rendben van,köszönjük.Hmm kérlek ülj le Angela mellé.-mondta majd a mackó szerű fiúra nézett.-Kérlek te is mutatkozz be.-ő csak bólintott majd ő is kiment a tábla elé.
-Sziasztok,fiatalok.Az én nevem Emmett Cullen.Engem is örökbe fogadtak gyerek koromban ahogy a testvéreimet is.Nagy mókamester vagyok,úgyhogy vigyázzatok.-mondta majd elmosolyodott ahogy körbe nézett a társaságon.
-Rendben Emmett,köszönjük,hogy megosztottad ezt velünk.Nos akkor kérlek üjl le,mondjuk-s körbenézett az osztályteremben ahol a szeme megállapodott rajtam.-Isabella mellé.
-Csak Bella.-mondtam még mindig mosolyogva.
-Elnézést.Akkor Bella mellé.-mutatott rám,mire Emmett elindult felém egy nagy vigyorral a képén.A másik sarokból-ahol Alec ült-egy morgást hallottam.Odafordultam és Alec gyilkos pillantással nézte Emmettet.Összébb szedtem a cuccaimat,hogy ő is elférjen.Leült mellém az üres székre majd hozzám fordult.
-Hello kis csaj.Hallod nagyon nagy dumád van.Mi a teljes neved?-nézett rám kedvesen.Nagyon jó képű volt,és egyben rendesnek is látszott.
-Hello.Köszönöm szépen.A teljes nevem Isabella Marie Swan.De csak Bella.-néztem rá szúrósan,de az arckifejezésére elnevettem magam.Erre a tanár odajött az asztalunkhoz.
-Mi olyan vicces Ms.Swan?
-Jaj elnézést,semmi.Csak Emmett-nek elég furcsa arckifejezése volt.Sajnálom.-hajtottam le a fejemet de még mindig mosolyogtam.
-Ez igaz Mr.Cullen?
-Igen.-s érezhető volt a hangján,hogy mosolyog.
-Akkor kérem,hogy forduljon előre.Mivel ez az első napja nem küldöm büntetésre.
-Köszönöm uram.-mondta Emmett mire kiszakadt belőlem a nevetés és ahogy az egész osztályból.Vagyis csak azt hittem,mivel mikor ránéztem Alec-re ő nem nevetett.A tanár fintorogva vissza ment a táblához majd folytatta az órát.A többi része unalmasan telt.Néha-néha Emmett-re sandítottam,s akkor a tekintetünk találkozott így rögtön levettem róla a szememet.Egész órán éreztem,hogy engem néz.Mikor kicsöngettek összepakoltam a cuccomat,majd beleraktam a táskámba.Felálltam a székről majd betoltam azt.
-Na akkor szia Emmett.-mondtam neki miközben hozzá fordultam.
-Neked is szia.Remélem még találkozunk ma.
-Remélem is.-mosolyogtam rá majd indultam ki az ajtón.Mielőtt kiléptem volna valaki elkapta a kezemet.Megforúltam és Alec-cel találtam szembe magam.
-Bella,beszélünk kell.
-Miről?
-Kérlek ne itt.
-Oké,akkor otthon.
-Nem,ezt most kell megbeszélnünk.
-Rendben-sóhajtottam fel.-mit akarsz?-néztem rá kérdőn mire ő csak biccentett a fejével.Arra néztem és ott ült Emmett még mindig a helyünkön és engem nézett.
-Inkább menjünk oda ahol négyszemközt tudunk beszélni.
-Rendben.-mondtam mire elkezdett húzni az angol terem felé.Bementünk és még senki nem volt ott így leültem az egyik pad tetejére majd kérdőn néztem Alec-re.
-Na mond mi az amit mondani akarsz.-Alec habozott majd elém állt,hogy már érintette a térdemet a teste.
-Bella,kérnék tőled valamit.
-Mond.
-Kérlek ne barátkozz Cullenék-kel.
-De miért?-kíváncsiskodtam tovább.
-Mert nem szabad.
-Ha meg mondod miért megteszem amit kérsz.
-Sajnálom de nem lehet.
-Miért?
-Mert nem szabad.-na itt telt be a pohár.
-Na jó Alec,te kérsz tőlem valamit de nem mondod meg az okát?Nem szemétség ez?Mond meg vagy nem teljesítem.
-Sajnálom de ne lehet.De kérlek,kerüld el őket.Én csak megakarlak védeni.
-Nem,Alec.Nem,nem,nem és nem!-Ordítottam a képébe majd leakartam volna mászni az asztalról de ő megfogta a combomat és lenyomott az asztalra,nehogy elszökjek.
-Kérlek.
-Nem és eressz el.-de csak nem eresztett és még közelebb jött hozzám és a szemében haragot fedeztem fel.
-Maradj távol tőlük.Vagy csak nem belezúgtál az egyik Cullen-be?
-Nem-nem azért.Hanem azért mert nem mondod meg a miértjét.-mondtam neki mire ő még dühösebb lett és elkapta a karomat,amin rajta volt a címeres karkötőm.
-Bella.Ne játszd itt az ártatlant látom rajtad.Ne hazudj.-mondta és éreztem,hogy egyre erősebben szorítja a kezemet.
-Áu,Alec ez fáj.-mondtam miközben próbáltam kiszabadítani a kezeimet az övéiből.-úgy tudtam neked kell megvédeni.
-Igen!
-Akkor mért okozol fájdalmat?
-Akkor ne hazudj!
-Nem hazudok.Eressz el.-s nagy erővel ellöktem,hogy hátra is esett.Gyorsan észbe kaptam majd elkezdtem kifelé futni a teremből.Futottam ahogy csak tudtam a női mosdó felé,miközben záporoztak a könnyeim.Mikor bementem a mosdóba egyből a csap-hoz rohantam,ahol kinyitottam a vizet és elkezdtem folyatni a kezemre.Pár pillanat múlva felemeltem,arrébb toltam a karkötőt és láttam,hogy lila foltok vannak rajta.Rögtön vissza dugtam a víz alá és ott tartottam mindvégig míg valaki be nem jött.Gyorsan megtöröltem a szememet majd elzártam a vizet és egy kéztörlőért mentem.Aki bejött a hátam mögé lépett és megfogta a vállamat.Megfordultam és Alice kérdő pillantásával találtam szembe magam.
-Mi a baj?-kérdezte miközben a szemembe nézett.
-Semmi.-mondtam majd levettem a kezemről a kéztörlőt és bedobtam a kukába.Alice rákapta a tekintetét a jobb karomra,ahol a lila foltok és a karkötő volt,csak a címer most nem felül hanem alul volt.
-Ki tette ezt veled?-érintette meg a kezem.Nagyon jól esett mivel nagyon hideg kezei voltak.
-Senki.
-Ugyan Bella,nekem nem hazudhatsz.
-De ne mond el kérlek senkinek.
-Rendben,bennem meg bízhatsz.-kacsintott rám.
-Hát Alec volt.
-Tessék?
-Igen ő.
-De miért tette?-kérdezte és arcán lehetett látni,hogy ideges.
-Hát azt mondta ne barátkozzak veletek,mert veszélyesek vagytok.
-Mi?De miért mondta ezt?-kérdezte és éreztem ahogy úrrá lesz rajta a pánik,csak nem tudom miért.
-Nem tudom.Nem mondta.-mondtam és lehajtottam a fejemet.Éreztem ahogy a nedves könnyek el lepik az arcomat.
-Jól van.Nyugi,semmi baj.Shh.-csitítgatott Alice.Pár perc után kezdtem lenyugodni,épp idejével mert megszólalt a csengő.
-Jól vagyok.Menjünk órára.
-Biztos?
-igen.-mondtam majd elindultam kifelé a mosdóból,nyomomban Alice-cel.Miközben az angol terem felé mentünk lehajtottam a fejemet.A terem előtt valakibe beleütköztem s az illető átkarolta a derekamat,elérve,hogy ne essek el.Éreztem,hogy ez nem lehet más csakis Emmett.Még mindig nem néztem fel mikor megszólalt.
-Szia kislány.Rég találkoztunk.-mondta és lehetett hallani a hangján,hogy a nagy kaján vigyorát vette fel.De ahogy felnéztem lehervadt a mosolya,gondolom meglátta a kisírt szemeimet.
-Mi a baj?-én csak megráztam a fejemet majd kisimítottam az arcomból a hajamat,mire Emmett gyengéden megfogta a csuklóm.
-Ki csinálta ezt?-kérdezte és láttam,hogy az arca düh9dt fejez ki.
-Senki.
-Na ne...-de nem bírta végig mondani mert oda jött az angol tanár.
-Mit kerestek még itt becsöngőkor?Irány befele.
Mind a hárman bementünk a terembe de a szemem megakadt Alec-en.Ő csak bocsánat kérően nézett rám,de én elfordítottam a fejemet és a helyemre mentem.Emmett leült mellém,de erre csak mosolyogni tudtam.Alice mögénk ült az üres padba.Az óra lssan telt el főleg úgy,hogy a tanár 5 percenként félbehagyta az órát,hogy rászóljon az osztályban lévő diákokra.Mikor kicsöngettek gyorsan Alic-cel a nyomomban elindultam a Matek terem felé,nehogy találkozzak Alec-cel.Szép mondhatom.Ez az utolsó nap és így válunk el.De lehet,hogy ezt direkt csinálta így?Tűnődtem el miközben mentünk a folyosón és Alice arról csicsergett,hogy nem-e akarok eljönni vele vásárolni.Én erre rögtön rábólintottam,mire a nyakamba ugrott és majdnem hátra estünk.Mikor bementünk a terembe,Alice mellém ült és még mindig csacsogott.Bejött a tanár és Alice rögtön abbahagyta és egy cetlire ezt írta:
"Mindig a legrosszabbkor szakítanak meg...később folytatjuk:D
Alice"

Ezen csak mosolyogtam de bólintottam.A Matek óra sem telt el túl jól.Egyszerűen unalmas volt,így elkezdtem firkálgatni a füzetembe és lerajzoltam a karkötőmön lévő címert.Ezt többször megtettem,valamikor kisebbe,valamikor nagyobba és valamikor karkötővel lerajzolva.A rajz tudásom nem olyan jó,de ha akarok akkor egész szépet tudok lerajzolni.Épp végeztem a rajzzal mikor kicsöngettek.Felkaptam a cuccomat majd elindultam a tesi terem felé,természetesen Alice-cel a nyomomban.
-Alice,neked milyen órád lesz?
-Testnevelés.
-Az jó,nekem is.-mondtam majd bementünk az öltözőbe.Gyorsan átvettük a ruhát majd rohantunk be a tesi terembe,ahol nagy megdöbbenésemre az össze Cullen fiú ott állt.Alice odament hozzájuk engem is maga után húzva.
-Sziasztok fiúk.-mondta Alice majd elengedte a kezemet,hogy a szőke fiú-hoz menjen egy ölelésre.
-Sziasztok.-köszöntem én is mire Emmett oda jött hozzám.Kicsit furcsán néztem rá mire ő csak elmosolyodott.
-Bella szeretném bemutatni a tesóimat.Ő Jasper Hale.-mutatott a szőke fiúra aki elmosolyodott,de az arca olyan volt mintha valamije fájna.
-Hello Bella,örülök,hogy megismerhetlek.
-Szint úgy.-mosolyogtam rá.
-Ő itt-folytatta tovább Emmett.-Edward Cullen.-mutatott a bronzvörös hajú fiúra aki úgy nézett ki mint egy Adonisz.Ahogy ránéztem megszűnt a világ.Ő is nagyon jó képű volt,mint Emmett.De Edward-ban volt valami ami elcsábított.
-Hello-mosolyodott el féloldalasan.Jaj de jól néz ki.Jaj Bella,hogy mondhatsz ilyet.Hülye,hülye,hülye.Dorgáltam meg magam.-örülök,hogy megismerhetlek.
-É...én is.-mondtam kicsit akadozva.Ekkor megjelent a tanár az ajtóba miközben mi felsorakoztunk.
-Oké 5 kör futás.Ha valaki nem tartja be akkor plusz 3 kör az egész osztálynak.
Soha nem voltam jó tesiben így biztos,hogy nem fogom kibírni.Elkezdtük futni az 5 kört,s mikor már a 3.-nál tartottam Emmett jelent meg mellettem.
-Szia csajszi.
-Szia Emmett.Mit szeretnél?
-Még mindig nem mondtad meg,hogy ki volt az a barom aki ezt csinálta a csuklóddal.Bár van pár tippem.-mondta és a semmibe kezdett nézni.
-Kire gondolsz?-kérdeztem értetlenül.
-Jaj Bella,hát kiről,Alec-ről.
-Ohh...
-Ő volt igaz?-halkult el a hangja.
-Igen.
-Miért?-kérdezősködött tovább.
-Jaj Emmett olyan vagy mint Alice.Ő is ezeket kérdezte.
-Komolyan?
-Szerinted hazudnék?
Épp nyitotta volna ki a száját mikor a tanár maga mellé hívta Emmett-et,így egyedül futottam.De ekkor valaki mellém ért és ijedségem miatt elvesztettem az egyensúlyomat-ami igen kevés volt,és csoda,hogy 4 kört letudtam futni-és az arcom közelített a föld felé.De mielőtt a földön landoltam volna,két erős,hideg kar megfogta a derekamat és megtartott.Szembe fordított magával így bele néztem Edward arany szemeibe.De ekkor egy nyitott ablakon befújt a szél arcomba fújva hajamat.Ekkor Edward megmerevedett,s mikor kivettem a hajamat az arcomból,nem egy arany szempárral hanem egy feketével találtam szembe magamat.Gyorsan a lábamra állított és gyorsan elfordult.
-Köszönöm.-mondtam halkan.
-Szívesen.-szűrte fogai közt majd elfutott.Nagyot sóhajtottam majd lefutottam még azt az 1 kört.A tanár kiadta az utasításokat,hogy ma röplabdázni fogunk,ezért engem-mint mindig-leültetett a padra.Így egész órán gondolkodhattam,hogy miért viselkedett úgy velem Edward,és a szeme miért lett fekete,mikor neki és a testvéreinek arany színű szemük van.30 perc gondolkodás után a csengő zavart meg.Gyorsan kirohantam a az öltözőbe,ahol gyorsan magamra kapkodtam a ruháimat.Alice is bejött,s megvártam míg ő is felöltözött.Együtt mentünk a rajz terembe,ahol már Alec ült.Én csak elmentem mellette miközben Alice követett.Mindenki ordibált a terembe míg be nem jött a tanár.Ki nem állhatom ezt a tanárt.De ezzel minden lány így van.Állandóan nyomul minden lányra,alig lehet elhajtani.Most sajnos én vagyok a kiszemeltje.Nem is tudom miért nem jelentették már fel vagy rúgták ki az állásából ilyenért.A tanár azt mondta,hogy ezen az órán azt csinálunk amit akarunk.Én természetesen csak a címert a karkötőmről rajzoltam le.Ez a kedvencem.Nagyon gyönyörű.Mikor már több lapot elhasználtam összehajtogattam és beraktam a táskámba.Ekkor pont kicsöngettek.Mivel ma nem volt több órám-szerencsére-elköszöntem Alice-től és elindultam a kocsim felé.Siettem ahogy csak tudtam,nehogy összetalálkozzak Alec-cel.Igaz,hogy reggel együtt jöttünk,de most cseppet sem érdekelt,hogy fog haza jutni.Bepattantam a kocsiba majd elindultam haza.
(20 perc múlva-Bella otthona)
Beparkoltam a garázsba,becsuktam a kocsit,majd bementem a házba.
-Megjöttem.-mondtam,de senki nem válaszolt.Ezek szerint nincs itthon senki.Levettem a csizmámat majd rohantam fel az emeletre és azon belül a szobámba.Ahogy beértem ledőltem az ágyra és hangos zokogásba kezdtem.Már épp elnyomott volna az álom de ekkor lentről egy hang megszólalt,felébresztve engem.
-Bella,itthon vagy?

Képek:
Bella telefonja:
Bella táskája:
Bella karkötője amit örökölt:
Bella ruhája aznap/Felső:
Gatya:
Csizma:
öv:
Ékszerek:
Bella autója:


Bocsika,hogy nem lett,jó és valahol nem írtam le részletesen de siettem nagyon:D
Sorry
Puszi:Isabella

4 megjegyzés:

rita írta...

nagyon jó lett és
alig várom már a
következő fejezetet

Isabella írta...

Köszönöm és majd nem tom mikor de majd lesz friss;)
Majd képeket is hozok,hogy tudjátok,hogy képzelem el a házakat+szoba+gardrób:D
Puszi

dzsudy13 írta...

Jajj,nagyon szuper volt:)
Alig várom már a következőt.
Puszi!

Isabella írta...

Köszike:D